Bejárati csarnok

Tárgy: Re: Bejárati csarnok Kedd Aug. 06, 2013 9:20 pm

Helga & Joana

Mint egy vadbarom, úgy robogtam az előcsarnokba, hiszen nem kellene az utolsó óráról elkésni. Bár év eleje van, és a tanárok ilyenkor az újakat szadizzák, és valószínűleg nem is jönnek be pár órára, azért tudom, hogy milyen peches tudok lenni. Annyira siettem, hogy a fegyvereimet is majdnem a szobámban hagytam. Nem lett volna kifizetődő, ha elhagyom őket. Ha valamelyik tanár megneszeli, abból csak baj lehet.
Éppen a lépcsőn akartam felrohanni, mikor éreztem, hogy az övemre erősített egyik táram meglazul és szépen le is pottyan a töltények meg szétgurulnak.
- Ó, hogy az a... - Had ne mondjak csúnyát... Ledobtam a füzeteimet és gyorsan elkezdtem összeszedegetni, nehogy a végén még valaki meglássa. Még az kellene, ha az egyik átlagos diák erre járna.
Mit ad Isten, pont akkor hallok könnyed lépteket felém közeledni. A jeges rémület egy szempillantás alatt átjárt és még gyorsabban kezdtem összeszedni az elgurult töltényeket. Közben agyamban, csak ez az egy mondat fogalmazódott meg, vagy hatvanszor: Tuti, hogy lebukok!
Már nem volt időm visszarakni a tárba a töltényeket, ezért marokra fogtam azokat és a hátam mögé dugtam, a tárat meg visszacsatoltam az övemre. Csupán egy szemvillanásnyi időre néztem rá a két méterre lévő utolsó töltényre és már vetődtem is. Szép hasast dobtam pont az a személy elé, akinek a lépteit meghallottam.
Megmarkoltam az utolsó töltényt is, és vigyorogva felnéztem... a tanárnőre?
Hihetetlenül megkönnyebbültem és homlokomat a kővel borított padlóra nyomtam. Elég cikis helyzet, de hát mit ne mondjak, azért jobban jártam, mintha egy másik diák ért volna ide.
- Jó napot, tanárnő - köszöntem, egy sóhajjal. - Nagyon megijesztett.

Tárgy: Re: Bejárati csarnok Szer. Aug. 07, 2013 2:58 am

Bejárati csarnok Tumblr_lcb7g3k0wg1qaaj94o1_500

& Joana Price

Mára már semmi dolgom nem volt, végre végeztem legalábbis úgy tűnt... Folyosó felügyelet... Remek. Kezdem unni ezt az egészet, de legalább a szép fiatal fiúkat így lehet megtalálni. A csarnok felé vittek a lábaim, halk neszt hallottam, ezért megszaporáztam a lépteimet. Ahogy megláttam mi történik elmosolyodtam. Joana néha kissé szétszórt, de annál jobb lelkű leányzó, és penge agya van. Az utolsó töltényért vetődik pont mikor odaérek. Vigyorogva pislogok le rá, majd megrázom a fejem.
-Miss Price miért nem tud egy kicsit figyelni?-kérdezek rá, majd nyújtom a kezem, hogy felsegítsem a földről. El nem tudom képzelni, hogy mit tett volna, ha egy sima diákkal találkozik.
-Szabad tudnom hová siettél ennyire?-nem vagyok lekezelő egyik diákkal sem, sőt inkább ha lehet többet lógok velük, mint kellene. Nem zavar a tudat, hogy már nem vagyok diák korú, fiatal vagyok és ez a lényeg. Reméljük, hogy Joana előáll valami frappáns válasszal.

Tárgy: Re: Bejárati csarnok Szer. Aug. 07, 2013 5:36 am

Helga & Joana

Hihetetlenül megkönnyebbültem, szinte hallottam, ahogy a mázsás szikla legurul a mellkasomról, mikor a padlót nyalva felnéztem a tanárnőre. Elképzelésem sem volt, hogy mit tettem volna, ha egy normál diákkal nézek farkasszemet, mikor töltényekért hasalok a bejárati csarnok közepén. Elég cikis beszélgetés lenne, az is biztos.
- Én csak... - nagyot sóhajtottam, de nem fojtattam, hiába mondtam volna bármit is ebből nem jövök ki jól. Hálásan néztem rá, mikor segített felállni, majd előszedtem a táram és egyenként visszarakosgattam a töltényeket.
- Az utolsó órámra rohantam mikor a csatom meglazult, ez meg leesett és a töltények elgurultak. - mondtam, miközben pakolgattam. - De már sajna elkezdődött az óra, nem hiszem, hogy tetszene a tanárnak, ha ilyenkor állítanék be, szóval már inkább nem is megyek. - Újabbat sóhajtottam és a füzeteimet kezdtem el összeszedni.
- A tanárnő merre megy? Nem kell segítség? - kérdeztem egy félmosollyal. reméltem, hogy belemegy, mert akkor lesz mivel igazolnom a hiányzásomat.

Tárgy: Re: Bejárati csarnok Hétf. Aug. 12, 2013 12:56 am

Egy egészen kicsit mulattat a helyzet, de persze ezt nem mutatom mert minek. Segítek Joana-nak felállni, majd mosolygós tekintettel nézem ahogy visszapakolja a tárba a töltényeit. Választ kapok a feltett kérdésemre, amiért ingatni kezdem a fejem.
-Jobb lenne ha ennyire mégsem rohanna kisasszony.-dorgálom finoman, hihetetlen, hogy ilyen figyelmetlenek a diákok.
-Inkább induljon el időben az órára. Egyébként igen, feltételezem a tanár úr nem igazán díjazná ha így késve beesne.-helyeslek szavaira karba font kézzel. Mikor megkérdezi, hogy merre megyek csak elhúzom a számat.
-Folyosó felügyelet... Pasi vadászat!-kacsintok a lányra és intek neki, hogy kövessen. Több szem többet lát.
-Hátha még lesz olyan tagozatos, mint most magácska, végül is, meg kell védeni a titkot. Nem igaz?-nem akartam azt mondani, hogy béna, mert nem az, velem is előfordult, inkább az elővigyázatlan jelző lett volna a megfelelő.
-Ami azt illeti, velem kétszer fordult elő az eset... De nem voltam olyan szerencsés, mint te. Mindig civil diákba botlottam bele. Aztán küldtek az igazgatóhoz, hogy ne kelljen felfedni a tagozatot. Kínos volt. De mindig kaptam új töltényövet ami nem volt kedves kinyílni.-mesélem derűsen a diák sztorimat.